Ma húsz éve halt meg nagyapám. Élt 69 évet. A szekérnyomra emlékszem. Meg arra az őrületes szerelemnek gondolt szenvedélyre, ami az ereimben vacakolt azon a télen, és amelyet egy pillanat alatt örökre tovafújt nagyapám utolsó alkoholszagú lehelete.
Gyakran találkozom ilyen érzésekkel. Azok nem az enyémek, nincs hozzájuk közöm. Leírom, megfelelő szakszavakkal. Az adminisztrációm naprakész.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Layli 2013.12.26. 19:17:21