A pici kávézó pökhendin kiterjeszkedett a járdára. Fedett terasz, a cigisek miatt – mondják. Az asztalon kicsi, puha, félhervadt, de még illatos virág sárgállik, fáradt sápadtsággal. Nagyon szép ez az átalakulás, amely pillanatról pillanatra belevág sziromhúsába, olyan óvatosan, és olyan észrevétlenül, hogy nem is érez semmit, csak puha, sápadt selymességet. A lány igyekezett megjegyezni minden pillanatot, idegsejtjeibe rejteni, ha már értelme így elcsatangolt. Meg akarta jegyezni az összes rezdülést, az összes bátortalan mozdulatot, csak azért is, mert tudta, nagy ötletei soha nem voltak, az egyetlen különlegessége a pontos és precíz dokumentálás.
- A fiú a telet szereti, az igazi hideg teleket benne a tüzes lánnyal.
- Szereti a nyarakat is, amikor csak hűvös szépségekkel mutatkozik.
- A tüzes lány elhatározta, hogy úgy tesz, mintha az 1. és 2. pont teljesen rendben lenne.
- A hűvös szépség és a tüzes lány szeretik a fiút ősszel és tavasszal is.
- A 4. ponttal nem tudott mit kezdeni a pszichoterapeuta sem.
- A tüzes lány minden forró napon eszeveszettül várta a telet.
A pökhendin terjeszkedő kávézóban még nézték egy darabig az egyre sápadó virágot, majd valamerre elindultak, a fiú talán bele a nyárba, a lány pedig a legmagasabb irodaház alsó szintjére, gépre vinni a pontosan elkészített dokumentációját.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.